Aktuális aukció

26x35 cm, olaj, farost
jel. j. f. Bornemisza

Reprodukálva: Bodó János – Szabó Lilla: A tűnő idő emlékei – Bornemisza László művészete (Gondolat Kiadó – Bodó Galéria és Aukciósház, Budapest, 2024), 187. old.

60x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Kmetty

Pályája:

1908-ban kereskedelmi iskolát végzett Kassán, de képzőművészeti tanulmányait is ugyanitt – 1907-ben Halász-Hradil Elemér festőművésznél – kezdte el. 1909-től Szablya-Frischauf Ferenc budapesti festőiskolájában, majd 1911-től a párizsi Julian Akadémián képezte magát. Párizsból mint a kubizmus irányának egyik első magyar képviselője tért haza. Művészetére főként Paul Cézanne, Pablo Picasso és Georges Braque alkotásai hatottak. Az 1910-es években elsősorban a Nyolcak és az Aktivisták körével állt közeli kapcsolatban, valamint dolgozott a kecskeméti művésztelepen, ahol a kubizmus és az expresszionizmus jegyeit hordozó alkotásokat készített. A Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) alapító tagja és alelnöke volt. Az 1920-as évek második felétől festészete oldottabbá vált, többször megfordult a nagybányai művésztelepen is. 1946-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, és a nyarakat rendszerint Szentendrén töltötte.

Szentendre:

1945 után Kmetty festészete egyre jobban Szentendréhez kötődött. Az a kör, melyhez tartozott, a legösszeforrottabb valamennyi Szentendrén letelepedett művészcsoport között. Az ötvenes években az olajképek mellett sok tanulmányrajzot, pasztellt és kisebb lélegzetű akvarellt is festett, melyeket Szentendre idillikus hangulata ihletett. Legtöbbjük egyszerű tájrészlet, néha egy-egy figurával személyesebbé téve. Házak és fák, Kertrészlet, Csónakázók, Szentendre - mind, mind szentendrei emlék. Ezek a könnyed vízfestmények és gouache-ok ugyancsak kubisztikus formákból vannak felépítve. A hatvanas évekből származó képein a kubisztikus formák hegyesebbé, romboid alakúvá válnak, megnyúlnak. Szentendrei tájait alakokkal népesíti be, ezeket helyezi a festmény középpontjába, mint ahogy a Sétálók hosszított, hegyesszögben elhelyezett alakjai mögött vertikális és horizontális metszésekkel megrajzolt szentendrei házak és háztetők adják a hátteret.

Hazafelé (Szentendre)

Az aukción a Hazafelé című festményével szerepel, amely szép darabja szentendrei művészetének. A képet valószínűleg nyáron festette, hiszen Kmetty általában a nyarait töltötte Szentendrén. Ez a műve szépen beleillik szentendrei korszakába, hiszen több festménye is van, ahol a szentendrei tájat alakkal élénkíti meg. Több ilyen képén általában saját magát illeszti be a festménybe, de ebben a műben egy nő van a középpontban. A kiállított darab kubisztikus formákból van felépítve. A hasábok, háromszögek és négyszögek lazán állnak össze, Kmetty régi atmoszferikus festészetének hangulata cseng vissza. Önéletrajzában írja: „Az életem tartalma a festészet izgalmas fejlődése, alakulása. Röviden szólva, az ábrázoló festészet egy-egy áramlata. A képzelet, az úgynevezett nonfiguratív lett a ma festészetének változata, lemondott a természetszemléletéről. A képzelet lett a kép tartalma és a látható jelek szabad érzetet keltők, nem ábrázoló jellegűek.”

Felhasznált irodalom:

- Kmetty János: Festő voltam és vagyok – Kmetty János írásai (Művészet és Elmélet, Corvina Kiadó, Budapest, 1976)

- Ury Ibolya: Kmetty János (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1979)

80x60 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Vígh Bertalan

80x60 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Szánthó Mária 950

60x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Neogrády László

60,5x80,5 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Berkes A.

58x80,5 cm, olaj, karton
jel. j. l. Istókovits K 924.

26x30 cm, olaj, falemez
jel. b. l. Nyilasy

Proveniencia: hátoldalon címkén, egykor Dr. Völgyessy Ferenc gyűjteményében.

61x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Szlányi L.

50x35,5 cm, olaj, karton
jel. b. l. Kacziány A.

90x72 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Halvax Gyula 1947

80x60 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Fried Pál

69x49 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Vízkeleti W. E.

70x50 cm, olaj, vászon
jel. j. f. Náray Aurél

65,5x90 cm, olaj, farost
jel. b. f. Czene Béla 1970

45x55 cm, olaj, vászon
jel. b. l. M. de Corini

28x38 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Nagy Oszkár

60x50 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Ilosvai Varga I.

23x27 cm, olaj, farost
jel. j. l. Holesch

30x40 cm, olaj, farost
jel. j. l. Csikós

Ho. a művész saját kezű feljegyzésével.

60x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Kontuly

60x80 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Duray T.

60x80 cm, olaj, farost
jel. b. l. Timkó

49x60,5 cm, olaj, farost
jel. j. l. Korga

60x80 cm, olaj, farost
jel. ho. Schéner

65x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Garabuczy

32,5x48 cm, vegyestechnika, papír
jel. j. l. El K.

49x68 cm, olaj, karton
jel. j. l. Márton Ferenc 927

22x30 cm, olaj, vászon
jel. b. l. C. Markó. S. P. Ap 185?


A Felvidék egyik akkori szellemi központjában, Lőcsén született, 1791-ben. Fiatalon is festőnek készült, de pályája eleinte másképp alakult. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Miután megszerezte diplomáját, mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812 és 1818 között. Utóbbin készítette első képeit, amelyek a híres bécsi festő, Joseph Fischer festményeinek másolatai voltak. Később is sok másolatot festett ismert festők műveiről. 1818-ban Pestre érkezett, hogy rajztudását fejlessze. 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon. Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. 1826-tól Kismartonban élt, majd 1830-tól az Esterházy-birtokon. Továbbra is képeket másolt, műkereskedők megrendelésére. Egyre ismertebb és keresettebb lett. Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából hazatért, és megfestette egyik leghíresebb, a Visegrád (1826) című képét, amely a magyar tájképfestészet legelső darabja. 1832-ben itáliai körutazást tett, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában. 1838-ban maláriában megbetegedett, ekkor elhagyta Rómát, Pisába költözött, és ott élt 1843-ig. 1843 és 1848 közt továbbutazott, és Firenzében telepedett le. Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt. Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére. 1848-ban Appeggibe költözött, és ott élt egészen 1860-ban bekövetkezett haláláig. 1853-ban hazalátogatott. Ennek az útnak a hatására születtek a Puszta és a Magyar alföldi táj gémeskúttal című festményei. 1840-ben kiállítást rendeztek műveiből, az első Pesti Műkiállításon. Még ebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Művei megtalálhatok Ausztria, Csehország, Dánia, Magyarország, Németország, Olaszország és Szlovákia múzeumaiban.

Itáliai táj, 1850-es évek

Az árverésen Itáliai táj című festménye látható. A festmény a szignója szerint, az 1850-es években készült Markó utolsó lakóhelyén Appeggiben. 1848-ban Firenzéből költözött át, de a környezetváltozás azonban művészetében nem hozott változást. Továbbra is helyszíni tanulmányokban rögzítette tájélményeit, amelyeket később műtermében staffázsalakokkal kiegészítve dolgozott ki egy-egy olajképén, mint jelen festményünkön is. Az életmű ismeretében bátran állítható, hogy Markó kései képei ugyanazt a magas festői minőséget képviselik, mint érett korának, az 1840 körüli esztendőknek kiváló alkotásai. A festmény minden részletében szépen és érzékenyen megfestett alkotás. A kompozíció klasszikus, ideális táj, amelyen középen nyílik meg a finom levegő. A tájképi elemeknek, a növényeknek, és a virágoknak aprólékos, valamint az építészeti elemeknek minden kis részletre kiterjedő ábrázolása egészen káprázatos. Nemhiába tartják Markót korának egyik legnagyobb mesterének.

Felhasznált irodalom:

- Lyka Károly: Nemzeti romantika (Singer és Wolfner Irodalmi Intézet, Budapest, 1942)

- Bodnár Éva: Markó (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1982)

- Bellák Gábor: Markó Károly és köre – Mítosztól a képig (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2011)

30x34 cm, olajpasztell, papír
jel. j. l. Egry József 949.

Aukcionálva: BÁV 53. au. 59. t. (1980. dec.)

Reprodukálva: az aukciós katalógusban.

VÉDETT


Aki nem csupán a Fővárosi Nagycirkusz előadásain csodálkozhatott és szórakozhatott az artisták, bohócok és egyéb cirkuszművészek produkcióin, de volt alkalma vándortársulatok előadásaihoz, az megtapasztalhatta a nagycirkusz csillogásának szomorú visszfényét is. Mára már alig találkozhatunk ezekkel a cirkuszmunkásokkal és kiöregedett oroszlánjaikkal, de Egry József életében még viszonylagos rendszerességgel járták az országot és váltották aprópénzre a cirkusz sok évszázados hagyományának értékeit. Ábrázolások garmadája szól az ókori és újkori cirkuszi előadások korábban horrorisztikus, később egyre szelídülő világáról. A Tom Stoppard drámájából filmre vitt „Rosenkrantz és Guilderstein halott”, amely Shakespeare Hamlet című remekének történetét mutatta be meglepően más megközelítésben, hiteles képet mutatott arról, hogy az ókori gigalátványosságnak számító cirkuszi játékok, hogyan váltak másfélezer évvel később vándorkomédiások és vásári csepürágók művészi alapanyagává.

Egry József két évvel halálát megelőzően festette meg a most aukcióra kerülő remekművét, melyen rendkívüli művészi erővel érzékeltette a vándorcirkusz világának szívszorító magányosságát. Talán egy előadás bevezetője vagy fináléja jelenik meg a képen, amikor a bohócjelmezes „műsorvezető” hangszeres kísérettel vezeti fel az előadást, vagy búcsúzik a közönségtől. A kép melankolikus hangulatát erősíti a sivár környezet, mely tökéletesen mentes minden csillogástól. A színpad összes kelléke egy szék és a cirkuszkocsi oldala, mely az előadást lezáró hevenyészett háttérként szolgál. A kép születésének ideje, 1949 a magyar történelem különösen vészterhes korszakának a küszöbdátuma, melyet az általános életörömöt erősen gátló évek követtek. Egry ennek csak az elejét élte meg, de pontosan érzékelte, hogy a szabad művészet viszonylag gáttalan áradásának ideje, ha nem is örökre, de hosszú időre lezárult.

Egry művének egyik kulcsa, Szabolcsi Miklós „A clown mint a művész önarcképe” című kötetében lelhető, mely végigvezet a bohóc, artista, clown szerepében megjelenő modern művész toposzának kialakulási okain. A cirkusz mint az élet és a világ jelképes megjelenése, a modern művészet egyik alaptémája, elég csak utalni Picasso, vagy hazai viszonylatban például Aba-Novák életművének jelentős részére. Egrynél a téma pont olyan ritka, mint a fehér holló, s talán épp ezért bír kiemelt jelentőséggel. A Balaton és benne a balatoni halászok világában töltött évtizedek csak megerősítették, hogy Egry - aki fiatalon maga is megtapasztalta a nélkülözést -, képes legyen művészetében hitelesen fordulni a kiszolgáltatottak felé. 1933-ban egyszer már megpróbálkozott a témával, amikor Cirkusz című pasztelljén egy magányos artistát állított főszerepbe, 1940 körül pedig töviskoszorús Krisztusként ábrázolta önmagát, de a téma igazi kibontása 1949-ig váratott magára.

Míg Shakespeare-nél „Színház az egész világ és színész benne minden férfi és nő”, addig Karinthy Frigyesnél ez a cirkusz. Két hajó című 1915-ben megjelent novelláskötetének első írása „A cirkusz”, melyet Egry biztosan ismert és „Jelenet a vándorcirkuszból” című alkotásának tökéletes irodalmi párhuzamaként tárgyalható. „…egyensúlyoztam néhány percig… s felhasználva a rémület csöndjét… lassan és remegve játszani kezdtem egy melódiát, amit régen, régen, régen hallottam egyszer zengeni és zokogni a szívemben.” (Karinthy Frigyes: A cirkusz, 1915)

Rum Attila

Csiszolt üveg levehető ezüst tetővel, keresztül átívelő füllel.
Agárfejes jelzéssel, J. B. mesterjeggyel (1867-1937).
Magasság: 15 cm

Ezüst, 140 g, négy gömblábon álló füles áttört forma eredeti csiszolt üvegbetéttel.
Behozatali jellel, A. P. forgalmazói jellel.
1900-as évek eleje.
Méret: 9,5x20,5x12 cm

Csiszolt üveg butella dugóval, ezüst peremmel.
Pesti Dianás jelzéssel, Schmidt Gyula mesterjeggyel (1867-1937).
Magasság: 36 cm
Az egyik butella felső peremén az ezüst alatt repedés.

Ezüst, 159 g, három lábon álló kerek forma keresztül átívelő áttört rózsamintás díszítésű füllel, fodros peremmel, domború szecessziós virágmintás díszítéssel.
Bécsi Dianás jelzéssel, F. S. mesterjeggyel (1872-1922).
Méret: 21x12x11,5 cm

Ezüst, 846 g, nyújtott szögletes forma peremén körbe domború, középen vésett szecessziós virágmintás díszítéssel.
Bécsi Dianás jelzéssel, H. S. (Hermann Südfeld) mesterjeggyel (1872-1922).
Méret: 48,5x21 cm

Ezüst, 461 g, négy barokkmintás díszítésű lábon álló ovális gerezdes forma zsanéros nyitódású tetején stilizált virágmintás díszítésű fogórésszel.
Pesti Dianás jelzéssel, SAB mesterjeggyel (1867-1937).
Méret: 14x16,5x12,5 cm

Ezüst, 583 g, négy gömblábon álló nyújtott szögletes gerezdes forma trébelt díszítéssel.
Pesti Dianás jelzéssel, V. L. mesterjeggyel (1937-1966).
Méret: 5,5x31,5x25 cm

Ezüst, 56 g, kerek talpú oszlopos tartórész rózsaszín fodros üvegtállal.
900-as finomsági és behozatali jellel.
1900-as évek eleje.
Méret: 14,5x11 cm

Ezüst, 167 g, kerek talpon álló kosár forma keresztül átívelő füllel, áttört növényi mintás díszítéssel, eredeti csiszolt üvegbetéttel.
Pesti Dianás jelzéssel, P. K. (Polgár Kálmán) mesterjeggyel (1867-1937).
Méret: 21x18,5x13 cm

Ezüst, 116 g, négy lábon álló félköríves forma középen fogórésszel, gerezdes díszítéssel.
Pesti Dianás jelzéssel, S. M. mesterjeggyel (1937-1966).
Méret: 17x15x3,5 cm

Csiszolt üveg ezüst billenőtetős kiöntővel és füllel.
Pesti Dianás jelzéssel, Schmidt Gyula mesterjeggyel (1867-1937).
Magasság: 26,5 cm

Ezüst, 320 g, kerek talpon álló gerezdes forma.
Pesti Dianás jelzéssel, K. V. mesterjeggyel (1867-1937).
Méret: 10x20 cm

Ezüst, 340 g, három gömblábon álló kerek gerezdes forma.
Pesti Dianás jelzéssel, R. I. (Rabóczky István) mesterjeggyel (1937-1966).
Méret: 6x24,5 cm

Ezüst, 640 g, négy karmos lábon álló ovális füles forma domború virágmintás és üres monogrampajzsos díszítéssel, öntött bordűrös peremű ovális ezüst betéttel.
Német 800-as finomsági és behozatali jellel, Gebrüder Deyhle mesterjeggyel.
1900-as évek eleje.
Méret: 14x36,5x17 cm

Ezüst, 358 g, négy gömblábon álló ovális gerezdes forma trébelt díszítéssel.
Pesti Dianás jelzéssel, V. L. mesterjeggyel (1937-1966).
Méret: 5,5x29x22 cm

Csiszolt üveg ezüst peremmel.
Agárfejes jelzéssel, L. M. (Ladányi Miksa) mesterjeggyel (1867-1937).
Magasság: 24 cm

Ezüst, 272 g, kerek talpú gerezdes forma két oldalán füllel, eredeti csiszolt üvegbetéttel.
Bécsi Dianás jelzéssel, L. J. mesterjeggyel (1872-1922).
Méret: 13x21,5 cm

Ezüst, 112 g, kerek talpon álló tagolt test levehető fűrészelt szórórészes tetővel, vésett és gilosált díszítéssel.
Bécsi Dianás jelzéssel, F. T. mesterjeggyel (1872-1922).
Magasság: 15,5 cm