Lap tetejére

Aktuális aukció

75. Festmény- és műtárgyárverés

2024. május 11.

Szombat

15.00 óra

A mellékelt katalógusra kattintva is megtekintheti
az árverésre szánt tárgyakat.
Festmény- és műtárgyárverés
Soron következő aukció tételeinek listája:
232 tétel
Tételek /oldal:
Kategóriák:
BORDÁS FERENC  (1911-1982) - Utcarészlet, 1971
101. tétel
BORDÁS FERENC (1911-1982) - Utcarészlet, 1971
Festmények
50x60 cm, olaj, farost
jel. j. l. Bordás Ferenc 1971
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
SIKUTA GUSZTÁV (1919-1985) - Dunakanyar
102. tétel
SIKUTA GUSZTÁV (1919-1985) - Dunakanyar
Festmények
60x80 cm, olaj, falemez
jel. j. l. Sikuta
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
CSÁKI-MARONYÁK JÓZSEF  (1910-2002) - Nyári hangulat
103. tétel
CSÁKI-MARONYÁK JÓZSEF (1910-2002) - Nyári hangulat
Festmények
60x80 cm, olaj, farost
jel. b. l. Csáki-Maronyák J.

Ho. a művész saját kezű feljegyzésével.
Kikiáltási ár: 260.000 Ft
XANTUS GYULA  (1919-1993) - Vízparton, 1965
104. tétel
XANTUS GYULA (1919-1993) - Vízparton, 1965
Festmények
49x69 cm, vegyestechnika, papír
jel. b. l. XGy 65
Kikiáltási ár: 140.000 Ft
DUSCHANEK JÁNOS  (1947-2013) - Zenészek eső után
105. tétel
DUSCHANEK JÁNOS (1947-2013) - Zenészek eső után
Festmények
43x53 cm, olaj, farost
jel. b. l. Duschanek J
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
GARABUCZY ÁGNES  (1936-2020) - Romantikus séta
106. tétel
GARABUCZY ÁGNES (1936-2020) - Romantikus séta
Festmények
70x50,5 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Garabuczy
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
KORGA GYÖRGY  (1935-2002) - Ikebana
107. tétel
KORGA GYÖRGY (1935-2002) - Ikebana
Festmények
60x80 cm, olaj, farost
jel. j. l. Korga

Ho. a művész saját kezű feljegyzésével.
Kikiáltási ár: 160.000 Ft
KOVÁCS PÉTER  (1943-2019) - Két asszony
108. tétel
KOVÁCS PÉTER (1943-2019) - Két asszony
Festmények
70x60 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Péter
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
MISCH ÁDÁM  (1935-1995) - Csendélet
109. tétel
MISCH ÁDÁM (1935-1995) - Csendélet
Festmények
80x70 cm, olaj, farost
jel. j. l. Misch
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
GALAMBOS TAMÁS  (1939- ) - Anya gyermekével, 1987
110. tétel
GALAMBOS TAMÁS (1939- ) - Anya gyermekével, 1987
Festmények
70x70 cm, olaj, vászon
jel. j. f. Galambos. 1987
Kikiáltási ár: 480.000 Ft
HERPAI ZOLTÁN  (1951-2011) - Mediterrán város
111. tétel
HERPAI ZOLTÁN (1951-2011) - Mediterrán város
Festmények
40x50 cm, olaj, farost
jel. j. l. Herpai
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
BREZNAY JÓZSEF  (1916-2012) - Galambok
112. tétel
BREZNAY JÓZSEF (1916-2012) - Galambok
Festmények
70x101 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Breznay
Kikiáltási ár: 220.000 Ft
GÖLDNER TIBOR  (1929-2023) - Itáliai táj (Róma), 1973
113. tétel
GÖLDNER TIBOR (1929-2023) - Itáliai táj (Róma), 1973
Festmények
50x70 cm, olaj, farost
jel. b. l. Göldner 73. Róma
Kikiáltási ár: 48.000 Ft
HOLESCH DÉNES  (1910-1983) - Lovak
114. tétel
HOLESCH DÉNES (1910-1983) - Lovak
Festmények
38x55 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Holesch
Kikiáltási ár: 120.000 Ft
KLIE ZOLTÁN  (1897-1992) - Lovasok
115. tétel
KLIE ZOLTÁN (1897-1992) - Lovasok
Festmények
40x50 cm, olaj, farost
jel. j. l. Klie

Ho. a művész saját kezű feljegyzésével.
Kikiáltási ár: 65.000 Ft
KASS JÁNOS  (1927-2010) - Psalmus Hungaricus, 1983
116. tétel
KASS JÁNOS (1927-2010) - Psalmus Hungaricus, 1983
Festmények
50x40 cm, tus, pasztell, papír
jel. j. l. Kass J 83 és b. l. Psalmus Hungaricus
Kikiáltási ár: 55.000 Ft
KOKAS IGNÁC  (1926-2009) - Nyári táj
117. tétel
KOKAS IGNÁC (1926-2009) - Nyári táj
Festmények
32x46,5 cm, olajtempera, papír
jel. b. l. Kokas I.
Kikiáltási ár: 110.000 Ft
TÓTH MENYHÉRT  (1904-1980) - Párnahímzők
118. tétel
TÓTH MENYHÉRT (1904-1980) - Párnahímzők
Festmények
31x21,5 cm, olaj, papír
jel. b. l. TM

Aukcionálva: BÁV 47. au. 451. t. (2005. okt.)
Kikiáltási ár: 650.000 Ft
BORNEMISZA LÁSZLÓ  (1910-1995) - Mediterrán város, 1978
119. tétel
BORNEMISZA LÁSZLÓ (1910-1995) - Mediterrán város, 1978
Festmények
31x41 cm, olaj, farost
jel. b. f. Bornemisza 978

Ho. Képcsarnok kiállítási címke, KCS. 38/78
Kikiáltási ár: 550.000 Ft
CZÓBEL BÉLA  (1883-1976) - Műtermi csendélet ecsettel
120. tétel
CZÓBEL BÉLA (1883-1976) - Műtermi csendélet ecsettel
Festmények
53,5x43,5 cm, vegyestechnika, papír
jel. j. l. Czóbel
Kikiáltási ár: 480.000 Ft
ÁMOS IMRE  (1907-1944) - Balkonon
121. tétel
ÁMOS IMRE (1907-1944) - Balkonon
Festmények
47,5x31,5 cm, tus, akvarell, papír
jel. j. l. ÁI

Reprodukálva: Ámos Imre 1907-1944, Works on paper. é. n. 245. old.

Aukcionálva: Virág Judit Galéria 56. au. 121. t. (2017. okt.)
Kikiáltási ár: 320.000 Ft
KÁDÁR BÉLA  (1877-1956) - Utcarészlet
122. tétel
KÁDÁR BÉLA (1877-1956) - Utcarészlet
Festmények
25x35 cm, szén, papír
jel. j. l. Kádár Béla
Kikiáltási ár: 160.000 Ft
MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ  (1852-1919) - Katonák
123. tétel
MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) - Katonák
Festmények
21,5x28 cm, ceruza, papír
Ho. Leltározta: Pálmai József, „Mednyánszky hagyatékából 1919” bélyegző és Lovaskocsi vázlattal.
Kikiáltási ár: 90.000 Ft
ILOSVAI VARGA ISTVÁN  (1895-1978) - Szentendrei utca
124. tétel
ILOSVAI VARGA ISTVÁN (1895-1978) - Szentendrei utca
Festmények
70,5x60,5 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Ilosvai Varga I.
Kikiáltási ár: 280.000 Ft
TOROCZKAY OSZVALD  (1884-1951) - Reggeli
125. tétel
TOROCZKAY OSZVALD (1884-1951) - Reggeli
Festmények
69,5x59,5 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Toroczkai O
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
KLIE ZOLTÁN  (1897-1992) - Füredi öböl, 1938
126. tétel
KLIE ZOLTÁN (1897-1992) - Füredi öböl, 1938
Festmények
100x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Klie és ho. Klie Z. 1938 Füredi öböl

Aukcionálva: Virág Judit Galéria 15. au. 200. t. (2003. dec.)

Pályája:

1919-től a fővárosi Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán folytatott tanulmányokat három éven át. Ezt követően a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János növendéke volt 1925-ig. A mester eruptív lénye, festészetének franciás szelleme nem maradt hatástalan a fiatal művészre. Csók István festőművész is hozzájárult ehhez hasonló hatásokkal, akinek pécsi nyári művésztelepén "Havihegy" című munkájára díjat is kapott (1923). Jutalomként megkapta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium párizsi tanulmányi ösztöndíját. 1925-27 között Párizsban tartózkodott. A KUT törzstagja, az UME alapító tagja, később alelnöke, a bécsi Künstlerbund Hagen levelező tagja volt. 1930-ban gyűjteményes tárlata volt az Ernst Múzeumban (Biai Föglein Istvánnal, Ecsődi Ákossal, Márkus Imrével és Szantrucsek Jenővel). Rendszeresen szerepelt a KUT és az UME tárlatain. Düsseldorfban, Frankfurtban, Bochumban, Varsóban, Krakkóban, Firenzében és másutt rendezett reprezentatív magyar kortárs kiállítások anyagába válogatták be munkáit. Műveit választékos kolorit, dekoratív, posztimpresszionista hangvétel jellemzi. Egy ideig az expresszionizmus foglalkoztatta, majd a harmincas évek végén szürrealisztikus elemek is megjelentek festményein. 1959-ben műveiből kiállítást rendeztek az Ernst Múzeumban (Gábor Jenővel, Járitz Józsával és Csillag Istvánnal állított ki). 1990-ben a Vigadó Galériában, 1993-ban a Csók Galériában volt gyűjteményes kiállítása. 1938-ban, 1939-ben a balatoni ösztöndíjat, 1942-ben az erdélyi ösztöndíjat nyerte el. 1925-ben az Ernst Múzeum akvarelldíja, 1928-ban az UME festészeti díja, 1930-ban a Budapesti Hírlap pályázatának festészeti díja, 1940-ben a Városképek című kiállítás díja, illetve az aranykoszorúval díszített csillagrend (1990) jelzi Klie festői útjának elismerését és rangját. Két alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az Izraeli Állami Múzeum is őriz műveiből.
Füredi öböl, 1938
Az aukción Füredi öböl című képe szerepel, amit 1938-ban festett. Klie Zoltán életműve a harmincas években emelkedett a legmagasabbra. Új hatással, meghatározó természeti, emberi és formai élménnyel gazdagodott a művész a harmincas évek elején, amikor szerencséje és jó érzéke a Bakonyba vezérelte. A hegyvidék, az erdő, a várositól gyökeresen eltérő környezet, a tiszta és áttekinthető viszonylatok minden tekintetben mélyreható változást hoztak munkájában. Nem festői tájat, természeti látványt keresett, hanem magát a Természetet, amiben otthonosan lehet elgondolkodásra, a mélyebb összefüggések feltárására hajló személyiségével. Tihany volt a másik meghatározó jelentőségű hely, ahol a harmincas évek második felétől rendszeresen dolgozott Klie Zoltán. A balatoni táj mediterrán fénye és melege eltér a Bakonyerdőétől, de festőnk alapállása és törekvése ott is azonos maradt. A helyszínen készült nagy pasztelljei, akvarelljei, olajfestményei úgy állítják elénk a különös szépségű vidéket akkori valójában, hogy földrajzi és falusi karakterét is megőrzik, ugyanakkor készítőjüknek a hely által kelt áhítatát és szeretetét is hitelesen közvetítik. A Füredi öböl ennek a korszakának mesteri darabja. Jelen festményünk nem csupán a kiemelkedő magas művészi színvonal révén, hanem a hely hiteles ábrázolataként is megkülönböztetett figyelmet érdemlő értékké vált.

Felhasznált Irodalom:
- Heitler László – Homályból a fényre - Merítés a KUT-ból VII. KLIE ZOLTÁN (1897–1992) festőművész emlékkiállítása (HAAS GALÉRIA, Budapest, 2003)
Kikiáltási ár: 850.000 Ft
HENCZNÉ DEÁK ADRIENNE  (1890-1956) - Napraforgós virágcsendélet
127. tétel
HENCZNÉ DEÁK ADRIENNE (1890-1956) - Napraforgós virágcsendélet
Festmények
80x100 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Henczné Deák Adrienne
Kikiáltási ár: 360.000 Ft
SZÁNTHÓ MÁRIA  (1897-1998) - Álló akt, 1980
128. tétel
SZÁNTHÓ MÁRIA (1897-1998) - Álló akt, 1980
Festmények
100x35 cm, olaj, vászon
jel. b. l., b. f. Szánthó Mária és j. l. - 980 -
Kikiáltási ár: 260.000 Ft
NEOGRÁDY LÁSZLÓ  (1896-1962) - Dunaparti táj
129. tétel
NEOGRÁDY LÁSZLÓ (1896-1962) - Dunaparti táj
Festmények
60x80 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Neogrády László
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
GEIGER RICHÁRD  (1870-1945) - Pierrot és Pierrette
130. tétel
GEIGER RICHÁRD (1870-1945) - Pierrot és Pierrette
Festmények
75x100 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Geiger. R.
Kikiáltási ár: 170.000 Ft
MUZSINSZKI NAGY ENDRE  (1886-1975) - Balatoni vitorlás, 1956
131. tétel
MUZSINSZKI NAGY ENDRE (1886-1975) - Balatoni vitorlás, 1956
Festmények
60x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Muzsinszki Nagy E. 1956.
Kikiáltási ár: 140.000 Ft
NEOGRÁDY LÁSZLÓ  (1896-1962) - Téli erdő
132. tétel
NEOGRÁDY LÁSZLÓ (1896-1962) - Téli erdő
Festmények
60x80 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Neogrády László
Kikiáltási ár: 240.000 Ft
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF  (1861-1927)
133. tétel
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927)
Festmények
RIPPL-RÓNAI JÓZSEF (1861-1927) - Georges Rodenbach: Les Vierges című kötete Rippl-Rónai József öt litografált illusztrációjával, 1895

J. n.
A kötetben szereplő litográfiák méretei: 16,5x17 cm, 23x17 cm, 21x17 cm, 22x17 cm

Kiállítva:

- Exposition Internationale du Livre Moderne, Paris, Salon de l’Art Nouveau, 1895. december 26. – 1896. január, (kat. 268.)

- Rippl-Rónai József művei, Párizs, Salon de l’Art Nouveau, 1896. február.

- Tavaszi Kiállítás, Budapest, Iparművészeti Múzeum, 1898. április.

- A Nemzeti Szalon második vízfestmény- rajz- és metszet-kiállítása, Budapest, 1904, (kat. 130.)

- Rippl-Rónai József retrospektív kiállítása 1888-1911, Budapest, Művészház, 1911. március 5 - ? (kat. IV/ 15; 20.)

- A XIX. és XX. század magyar grafikája, A Grafikai Osztály XLIX. kiállítása, Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1924. június (kat. 102-103; 105-106.)

- Rippl-Rónai József emlékkiállítása, Budapest, Ernst Múzeum, 1928. december, (kat. 6; 36; és kat. sz. n. a vitrinben külön az egész kötet)

- Rippl-Rónai József halálának tizedik évfordulójára rendezett emlékkiállítás, Budapest, Ernst Múzeum, 1937. november (kat. 173; 175.)

- Három nagy mester rajzai (Rippl-Rónai József, Ferenczy Károly, Kernstok Károly), Budapest, Tamás Galéria, 1941. január 5–20. (kat. 12; 13.)

- Rippl-Rónai József Emlékkiállítás, Budapest, Nemzeti Szalon, 1947. december 14-28. (kat. 105.)

- Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 1998. március 12 – szeptember 6. (kat. sz. n.)
Kikiáltási ár: 750.000 Ft
GÁBOR JENŐ  (1893-1968) - Tisza-part sugárzó fényben, 1942
134. tétel
GÁBOR JENŐ (1893-1968) - Tisza-part sugárzó fényben, 1942
Festmények
100x79 cm, olaj, vászon
jel. j. f. Gábor J. 42

Pályája:

Képzőművészeti tanulmányait 1911 és 1915 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Edvi Illés Aladár és Zemplényi Tivadar voltak. A főiskola elvégzése után rajztanárként dolgozott Gyergyószentmiklóson, Liptószentmiklóson, Körmöcbányán és Szakolcán. 1919-ben Pécsre költözött, ott ismerkedett meg az akkori Bauhaus stílus képviselőivel is. (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Molnár Farkas, Weininger Andor) Műveiben ennek hatása érződik e korszakában. A festészet mellett a pécsi Főreáliskolában majd a Széchenyi István Gyakorló Gimnáziumban rajztanár volt. Első képein inkább a tájábrázolás (Pécs környéki tájképek), az emberi testek (aktok) a dominánsak, stílusuk expresszív-kubisztikus jellegű. 1926-ban Párizsban, 1931-ben Berlinben járt tanulmányúton. Ez utóbbi tanulmányútja hatását a kollázssorozata mutatja. 1937-ben újra Párizsban járt tanulmányúton. Ez a korszak művészetének gazdag korszaka volt, a francia útjára festményeiben a gazdag színvilág emlékeztet. Az 1930-as évektől kezdve szürrealisztikus hatások figyelhetőek meg festményein. Szívesen festett munkásokról, bohócokról, sportról képeket. 1939-ben a Nemzeti Szalonban állította ki képeit. 1941-ben Szegedre költözött, ahol a Baross Gábor Gyakorló Gimnázium tanára lett. A Szegeden készült festményei oldottabbak, fellazultabbak, mint előtte. 1947-ben Budapestre költözött, 1948-ban pedig részt vett a Kulturális Minisztérium freskópályázatán (II. díjat kapott képeiért, munkásábrázolására I. díjat). Még ugyanebben az évben közös kiállítást szervezett a Képzőművészek Szabadszakszervezeténél Aszódi Weil Erzsébettel. 1955 után elvont kifejezésmódokat kutatott (Martyn Ferenc hatása). 1959-ben az Ernst Múzeumban Klie Zoltán, Járitz Józsa, és Csillag István társaságában állított ki. 1963-ban a Janus Pannonius Múzeumban, Pécsett volt gyűjteményes kiállítása, ekkor életműve jelentős részét a pécsi Modern Magyar Képtárnak adományozta. 1964-ben a Baranyai Képzőművészek Kiállításán állították ki képeit a Siklósi várban. 1966-ban visszaköltözött Pécsre és haláláig ott lakott. 1966-ban a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményes kiállítást rendezett festményeiből. Halála után 1969-ben Moholy-Nagy László és kortársai, a Szent István Király Múzeumban szerveztek kiállítást képeiből Székesfehérváron, majd 1971-ben a Janus Pannonius Múzeum is. 1993-ban a Műgyűjtők Galériája, a Balassi Galéria Budapesten, valamint az Antikart Képkereskedés, Pécsett rendezett kiállítást festményeiből.

Tisza-part sugárzó fényben, 1942
Az aukción Tisza-part sugárzó fényben című képe szerepel, amit 1942-ben festett. Az évtizedeken keresztül rajzpedagógusként tevékenykedő alkotó 1941-től hat éven át élt Szegeden. A művész 1966 márciusában a Janus Pannonius Múzeum számára papírra vetett visszaemlékezésében így vallott szegedi éveiről: „Egészen más világba kerültem, más festőkollégákkal kerültem kapcsolatba. Szívesen költöztem Szegedre, mert érdekelt a Tisza „vízenjáróinak”: a halászoknak, hajósoknak az élete. Nagy hévvel vetettem magam az új témakörbe, és néhány eléggé érdekes kép született meg. de a légkör nem volt az, ami Pécsett volt. A festőkollégák a divatos festőiségben úsztak, és engem idegennek éreztek.” Ugyanebben a fogalmazványban, jó néhány oldallal hátrébb visszatért szegedi éveire, ahol levetkőzve előbbi óvatosságát már a következőképpen fogalmazott: „… A vízenjárók életéből sok képet festettem. Halászok, hajóvontatók, homokos hajók a kubikusokkal, hajóácsok és hasonlók. Ezek voltak a sztárok. Sok érdekes kép készült el, de szelídebbek voltak, mint a pécsiek, hiányzott belőlük a szigorú stílus, a keménység. Ezeken a szegedi képeken kissé a festőiség dominált és ez lágyabbá tette őket…” Ebben az időszakban stílusa, a harmincas évek festményeihez képest továbblépést jelez a monumentalitás irányában. Plasztikus, erőteljes figurái nagyvonalú, egyszerűsítésükben szinte a falkép festészet hatását elevenítik fel. A konstruktív szerkezetesség valóban oldódik képein, a festőiség felé bizonyos engedményeket tesz, annak ellenére, hogy intenzív erőkifejtés közben ábrázolt alakjai nyersességükben megőriznek egy jó adag feszességet. Ekkori képei elsősorban munka- és munkásábrázolások.

Felhasznált Irodalom:
- Nátyi Róbert: Gábor Jenő festőművész szegedi évei (1941-1947) (Tiszatáj, 2017)
- Magyar életrajzi lexikon III. Kiegészítő kötet (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981)
- Gábor Jenő a Képzőművészet Magyarországon honlapon
www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/g/gabor_j/index-html
Kikiáltási ár: 750.000 Ft
VÖRÖS GÉZA  (1897-1957) - Nagymaros, 1937
135. tétel
VÖRÖS GÉZA (1897-1957) - Nagymaros, 1937
Festmények
63x90 cm, olaj, vászon
jel. b. l. vörösgéza. 937.
Kikiáltási ár: 320.000 Ft
MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ  (1852-1919) - Fenyves
136. tétel
MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ (1852-1919) - Fenyves
Festmények
25,5x20 cm, olaj, karton
jel. j. l. Mednyánszky

Aukcionálva: Kieselbach Galéria 54. au. 139. t. (2016. dec.)
Kikiáltási ár: 850.000 Ft
BOEMM RITTA  (1868-1948) - Parkrészlet
137. tétel
BOEMM RITTA (1868-1948) - Parkrészlet
Festmények
75x95,5 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Boemm Ritta

Ho. kiállítási címke töredék.
Kikiáltási ár: 220.000 Ft
KÁRPÁTHY JENŐ  (1870-1950) - Itáliai táj (Campia)
138. tétel
KÁRPÁTHY JENŐ (1870-1950) - Itáliai táj (Campia)
Festmények
60x45 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Kárpáthy Jenő Campia
Kikiáltási ár: 110.000 Ft
JÁMBOR LAJOS  (1884-1954) - Nyári délután
139. tétel
JÁMBOR LAJOS (1884-1954) - Nyári délután
Festmények
100x80 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Jámbor L.
Kikiáltási ár: 320.000 Ft
UDVARY PÁL  (1900-1987) - Rialto-híd (Velence)
140. tétel
UDVARY PÁL (1900-1987) - Rialto-híd (Velence)
Festmények
50x70 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Udvary Pál
Kiállítva: Képcsarnok, Paál László Terem, Budapest, 1981. ápr. 9-16.
Kikiáltási ár: 110.000 Ft
DEMJÉN ATTILA  (1926-1973) - Velencei este, 1963
141. tétel
DEMJÉN ATTILA (1926-1973) - Velencei este, 1963
Festmények
70x90 cm, olaj, vászon
jel. j. l. 963 Demjén A Velence
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
VÉN EMIL  (1902-1984) - Amma Capri, 1973
142. tétel
VÉN EMIL (1902-1984) - Amma Capri, 1973
Festmények
70x80 cm, olaj, farost
jel. ho. Vén Emil 1973 Amma Capri
Kikiáltási ár: 260.000 Ft
VÉN EMIL  (1902-1984) - Vízparti táj
143. tétel
VÉN EMIL (1902-1984) - Vízparti táj
Festmények
65x80 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Vén
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
PÓLYA TIBOR  (1886-1937) - Körmenet
144. tétel
PÓLYA TIBOR (1886-1937) - Körmenet
Festmények
50x60 cm, olajtempera, falemez
jel. j. l. Pólya Tibor
Kikiáltási ár: 340.000 Ft
PERLROTT CSABA VILMOS  (1880-1955) - Párizsi önarckép, 1937
145. tétel
PERLROTT CSABA VILMOS (1880-1955) - Párizsi önarckép, 1937
Festmények
54x46 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Perlrott Csaba Paris 937

Ho. MNG bírálat, 387/980

Aukcionálva: BÁV 53. au. 497. t. (2008. nov.)

Kiállítva: „Gráber Margit és Perlrott-Csaba Vilmos”, Haas Galéria, Budapest, 2007.

Reprodukálva: a kiállítás katalógusában (Zsidó Nyári Fesztivál, Budapest, 2007), címlapon és 34. kép.

Művészete:

Perlrott Csaba Vilmos a 20. századi magyar festészeti formanyelv megújítóinak egyike. Élete egy részét – az elmúlt század művészetének fejlődése szempontjából legizgalmasabb első évtizedeket - Európa jelentős művészeti központjaiban töltötte. Egyszerre szemtanúja, felvevője és átadója a kortárs francia és német művészetnek. Európai tanultságú festő, aki igen sokat utazott, s állított ki. Személyén és művészetén keresztül pontosan követhető, hogy abban a korban mi volt a felfedezésre váró, az új. Neve az 1900-as évek elejétől kezdve minden jelentős hazai kezdeményezés mellett feltűnik, korának művészeti tárgyú irodalma és kritikája is beszél róla, de csak röviden. A MIÉNK és a KÚT kivételével egyetlen hivatalos csoportosulás elkötelezett tagja sem volt, ezért ilyen keretek közt sem szólhattak róla bővebben. A francia, spanyol és német művészet bizonyos eredményei hatottak rá. Ezeket igyekezett felhasználni saját, magyar művészetében, beépítve az akkori hazai festészetbe a korszerű eredményeket. Nélküle hézagos lenne a fauve-ok világának, a kubizmusnak, a Greco művészetéből is táplálkozó német expresszionizmusnak és miszticizmusnak honi képe. Kapcsolódásai, nyitottsága, újszerűsége ellenére is mostohán kezelt művész, pedig például a műkereskedelem az utóbbi években fokozottan érdeklődik iránta.

Párizs

A francia szellem egyik kőbe öntött megnyilatkozása a Notre-Dame. Perlrott Csaba Vilmos festészetében részben önálló témaként, részben kompozíciós elemként tűnik föl leggyakrabban. A festő már nagybányai neós korában, a 20. század első éveiben szoros kapcsolatba kerül Párizzsal, s annak forrongó művészete sorsdöntő fordulatot hoz pályáján: "H. Matisse volt az, aki döntő hatással volt fejlődésemre... hatod magammal megnyitottuk az első Matisse iskolát" - értesülünk tőle. A Fauve-ok színgazdag festészete mellett, az 1905-től datálható korai párizsi látogatások másik nagy felfedezése és tanulsága Cézanne festészetének megismerése volt. Annak idején az aix-i mester képeinek értelmezése az egész korszak szemléletét meghatározta, így Perlrott Csaba Vilmos alkotásainak kubisztikus hangütése is elsősorban ebből táplálkozik. Bár felszívta magába a nyugati művészeti áramlatok üdítő levegőjét, mégis: "...mindig hazajöttem, mert ez adott erőt és ihletet a további munkához" -nyilatkozta. A művész a II. világháború kitöréséig csaknem húsz alkalommal járt a "festészet fővárosában".

Párizsi önarckép, 1937

Az aukción Párizsi önarckép című festménye szerepel, amit 1937-ben festett. A húszas évektől a második világháború kitöréséig Perlrott kétlaki életet élt, nyaranta Nagybányán, telente pedig Párizsban élt és alkotott. A francia fővárosban minden alkalommal a Hotel Notre-Dame-ban bérelt egy kis szobát, melynek ablaka éppen a székesegyházra nézett. Ezen a festményen az ablakban jelenik meg a Notre-Dame nyugati homlokzatának részlete. Az ablak mellett, Perlrott háta mögött egy másik, keretbe fogott részlet: egy drapériát tartó női hátakt látható. Ezt a témát a harmincas években több ízben is megfestette. Az egyik legismertebb változata a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.

Felhasznált Irodalom:
- Benedek Katalin: Perlrott Csaba Vilmos (Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba, 2005)
Kikiáltási ár: 3.600.000 Ft
EGRY JÓZSEF  (1883-1951) - Merengő, 1930-as évek második fele
146. tétel
EGRY JÓZSEF (1883-1951) - Merengő, 1930-as évek második fele
Festmények
61x43 cm, olajpasztell, papír
jel. j. l. Egry József Fonyód

Aukcionálva: Kieselbach Galéria 33. au. 190. t. (2006. dec.)

“Aki belép a természetbe, az elveszti testi valóját”. (Egry József)

A balatoni fénycsodát szemlélő emberi alak. Ez Egry József életművének az örök tárgya, témája és lényege. Kassák Lajos, aki a huszadik század közepi magyar avantgárd generátoraként korszakosat alkotott, 1942-ben interjú-kötetet adott ki, melyben Egryvel folytatott beszélgetését is rögzítette. A művész itt árulta el, hogyan és miképp avatott belőle igazi művészt a Balaton, ez a kimeríthetetlen gazdagságú, minden pillanatban új és új látványgyönyörrel kecsegtető víztömeg és a fölé boruló levegőég együttese. "Életem legnagyobb élménye volt az az éjszaka, mikor a halászokkal először kimentem a vízre. Semmi mást nem láttam, csak a gyönyörű csillagos eget és a tükröződő vizet, a ladik könnyen ringott velünk s valami remegő pára összekötötte körülöttem az eget és a vizet s ekkor úgy éreztem, hogy valahol a végtelenség közepében vagyok s ennek az éjszakának az átélése újra kezembe adta az ecsetet. Nem érdekeltek többé az impresszionisztikus természetmegfigyelések, nem akartam 'kivágásokat' csinálni. Szinte tárgytalan volt az inspiráció, ami hevített, képeimből kimaradtak a záró vonalak, a színeim lebegőkké lettek s arra törekedtem, hogy a mindenséghez való viszonyomat fejezzem ki általuk."

Egry hosszú éveket töltött a Balaton napszakonként, de olykor pillanatonként is változó, különleges és egyedi világának megfigyelésével. Minden időben kint volt és figyelt, télen és nyáron, a legdermesztőbb fagyban és a legnagyobb hőségben is fürkészve, hogy megragadja azt a motívumot, a víz és a levegő együttesének ritka rezdülését, mely következő festményének vagy grafikájának a kiindulásául szolgálhatott. "A Balaton azoknak a festőknek, akik nem a belső értékével foglalkoznak, csak a külső tetszetős banalitását adja. A Balaton szórja, pazarolja a tetszetős romantikáját. Az igazi értékét azonban még azoknak is ritkán mutatja meg, akiket ez az oldala is érdekel." – írta egyik levelében, rámutatva, hogy a természet alapos tanulmányozása nélkül nem lehetséges valódi mű-alkotás.

"Utoljára Tomaj és Badacsony között találkoztam vele a Balaton-partján. Nem volt nála semmiféle festőszerszám, még egy vázlatfüzet sem. Csak állt ott szinte megdermedten, tágra nyílt szemmel, révületben, mint aki magába akarja fogadni ezt az egész tengernyi vizet. Abban a pillanatban két felhő között bukott ki, nem maga a nap, csak egy sugárkévéje. A víznek és az egész valóságnak olyan fantasztikus szikrázásával, mintha Egry valamelyik tóparti képét idézné. Mivel annyira elmerült ebben a látványban, hogy közeledésemet nem vette észre, pár lépésnyire tőle megálltam, és nem szóltam hozzá. Magam is némán és meghatottan álltam. Meghatott szemlélője voltam ennek a valószínűtlen színjátéknak." – írta a művésszel való utolsó találkozásáról Bálint Lajos a kiváló színházi és képzőművészeti kritikus, 1973-as Ecset és véső című kötetében. Akik valaha akár csak pár napot is eltöltöttek a Balatonnál, azoknak közös és meghatározó élménye a „magyar tenger” különleges atmoszférája, fényviszonyainak minden év- és napszakban állandó változással gyönyörködtető, varázsos hangulata. Egry József 1916-ban ismerkedett meg ezzel a csodával, hogy ettől kezdve a Balaton élete végéig a bűvkörében tartsa.

A most aukcióra kerülő remekművén, Egry a fonyódi oldalról a túlparton csúcsosodó Gulács hegyét szemelte ki nyugvópontnak. A Keresztury Dezső által a magyar Fudzsinak nevezett, csaknem négyszáz méterre magasodó hegy jellegzetes formája, nem hagy kételyt a látvány pontos meghatározásánál. Egry 1930-as itáliai körútja során számos gyönyörűséggel találkozott, de naplójegyzeteiben mégis így vallott ezzel a kapcsolatban: "Valahogy a Balatonnal úgy vagyok, mint az a balatongyenesi polgár, aki a múlt háborúban Szicíliában volt hadifogoly. Mikor a Balatonparton beszélgettem vele, mondtam neki: na, ugye szép volt az a tenger ott? Hát bizony szép lett volna, csak ne járt volna mindég a Balaton a fejembe. Egyszóval akármerre jártam, öntudatlanul is az itthoni világunkhoz mértem, vonzódtam..."

Rum Attila
Kikiáltási ár: 4.800.000 Ft
LIGETI ANTAL  (1823-1890) - Velencei-tó Gárdonytól, 1884
147. tétel
LIGETI ANTAL (1823-1890) - Velencei-tó Gárdonytól, 1884
Festmények
70x123 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Ligeti A. 1884.

Ho. kiállítási címke.

Feltehetőleg kiállítva:
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1884. évi őszi kiállítása (Műcsarnok, Budapest, 1884. nov. 9 – dec. 15.)

Művészete:

Ligeti az úgynevezett Markó-követők legjelesebb mestere. Hazai tájképei is a közvetlen tájképábrázolás élményéről tesznek bizonyságot. Része volt a Magyar Képzőművészeti Társulat megalakításában. Mint a Magyar Nemzeti Múzeum képtárőre egyike volt azoknak, akik a fiatal Munkácsyt pályája kezdetén támogatták. A Nemzeti Galéria számos képét őrzi. Hátrahagyott műveiből a Műcsarnok 1890-ben nagyszabású kiállítást rendezett. Orientális és magyar témájú, romantikus hangulatú, de a közvetlen tájélményen alapuló, finom naturalizmushoz közelítő tájképei révén közkedvelt festő lett. Ligeti festményein a választott tájrészlet hű visszaadására törekszik, ugyanakkor át is költi a látványt saját hangulatának megfelelően.

Ligeti a romantikus tájképfestészetében jelentőset alkotó művészek közé tartozott. Ide sorolhatjuk még Molnár Józsefet, Kelety Gusztávot, Telepy Károlyt. Mindnyájan az idősebb generáció tagjai, és mindannyiuk munkásságára jellemző a tételes akadémiai stúdiumok érvényesítése, még a tájképfestészet elméletileg nagyobb szabadságot engedélyező műfaján belül is. Tájképeik úgyszólván kivétel nélkül egyazon kompozíciós és erre épített hangulatszabvány szerint alakulnak: az általában sötét, árnyékos előtérből, a megvilágított és leginkább mozgalmas, igen gondosan festett centrális térből és sejtelmes ködbe vesző háttérből. A rajzi biztonság, a gondos kidolgozás és a színek hangulati értékeinek tökéletes ismerete jellemző e romantizáló tájakra.
Ligeti témái életútjához kapcsolódnak. Képein egyaránt megjelennek Itália, a Kelet, és Magyarország tájai. A hazai tájakról készült festményein többnyire alföldi és délvidéki témák, illetve Erdély és a Felvidék természeti szépségei, romvárai jelennek meg. Ligeti műveiből megállapítható, hogy a várak és hegyvidékek mellett szívesen festett mocsaras tájakat, folyópartokat, pusztai tanyákat.

Tájképfestészet

A XIX. század romantikus festészetének egyik kedvelt témája a tájképfestészet. Izgatja a művészeket az egzotikus Kelet, a végletes érzelmek és témák, a végtelen igézete, a romok festőisége, minden, ami ódon vagy a természetesség érzetét kelti. A romantikus életérzés egyik legjellemzőbb érzése az elvágyódás. Elvágyódás a múltba, a távoli jövőbe vagy menekülés az egzotikumba. A tájkép emberi érzelmeket fejez ki. A magyar romantikus festészet összefonódik a historizmussal és az akadémizmussal.

Velencei-tó Gárdonytól, 1884

Az aukción szereplő festmény Ligeti tájképeinek szép és kiemelkedő darabja, amit 1884-ben festett. Ligeti Antal magyarországi tájképei a magyar tájnak olyan sajátos idilli-romantikus képét fogalmazzák meg, amelyben a természet végtelen nagysága és történelem tanúinak, váraknak, épületeknek, ember által alkotott műveknek az idő által megtépázott törékeny esendősége áll szemben egymással. A magyar festészetben pontosan ez az az időszak, amikor a tájképfestészet megpróbál megszabadulni a történelem és a mitológia kellékeitől, s megteremteni a táj önmagában is helytálló és hiteles képét. Bejárta a Bakonytól a Felvidéket, a Tisza felső folyását, eljutott Erdélybe is.

Felhasznált Irodalom:
- Magyar életrajzi lexikon II. Budapest: Akadémiai. 1969.
Kikiáltási ár: 5.500.000 Ft
MUSTÁRTARTÓ KANÁLLAL
148. tétel
MUSTÁRTARTÓ KANÁLLAL
Ezüstök
Csiszolt üveg ezüst zsanéros nyitódású tetővel és kanállal.
Bécsi Dianás jelzéssel, M. G. (Gedlicka&Söhne) mesterjeggyel (1872-1922).
Magasság: 13 cm
Kikiáltási ár: 18.000 Ft
FOGVÁJÓTARTÓ
149. tétel
FOGVÁJÓTARTÓ
Ezüstök
Csiszolt üveg ezüst peremmel és levehető tetővel.
Pesti Dianás jelzéssel, kopott mesterjeggyel (1867-1937).
Méret: 6,5x13x5,5 cm
Kikiáltási ár: 22.000 Ft
FŰSZERTARTÓ
150. tétel
FŰSZERTARTÓ
Ezüstök
Ezüst, 110 g, ovális talpon álló kecses füles forma vésett növényi mintás díszítéssel, aranyozott fűszertartó résszel.
Belga, 800-as finomsági jellel, kopott mesterjeggyel (1831-1868).
Méret: 9x16 cm
Kikiáltási ár: 18.000 Ft
232 tétel
Tételek /oldal:
Kategóriák:
© 2015 - 2024 Villás Galéria Villás Galéria - Minden jog fenntartva Adatvédelmi tájékoztató
x x x