53. tétel
PERLMUTTER IZSÁK (1866-1932) - Nyári táj, 1910-es évek eleje
Festmények
65x47 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Perlmutter
Élete:
Perlmutter Izsák 1866-ban született, jómódú polgári családban, művészetszerető szülők gyermekeként. Édesapja korán meghalt, szerepét ezután nagyapja, a korábban a kőbányai sörgyárat is birtokló, több pesti bérházat megvásárló Perlmutter Jakab vette át. Öntudatos, zsidó nagypolgárnak nevelte unokáit, s maga is műkedvelő lévén támogatta Izsák festői ambícióit. A család az Andrássy út 60. szám alatti - saját tulajdonukban lévő - bérházban élt, a nyarakat az Esztergom megyei bélai birtokukon töltötték. Perlmutter Izsák jogi egyetemi tanulmányait megszakítva a művészi hivatást választotta, kezdetben Magyar Mannheimer Gusztávnál, majd Karlovszky Bertalannál és Bihari Sándornál tanult. A 19. század kilencvenes éveinek közepén Párizsban, a Julian Akadémián folytatta tanulmányait, majd az évtized végén Hollandiában, kezdetben Larrenben, majd Vollendamban telepedett le. 1904-ben visszatért Magyarországra, s az első években zömében Szolnokon dolgozott. 1908-ban megvásárolta Vécsey gróf villáját Rákospalotán, s ide költözött feleségével és fogadott lányukkal. Lakóhelyének meghitt enteriőrjeit és a villa hangulatos kertjét festményeiről ismerhetjük meg.
Perlmutter és kora
Perlmutter Izsák 1894-től 1897-ig járt a híres Julian Akadémiára, Tony Robert Fleury és Jules Lefébvre osztályába, majd pár évig Belgiumban és Hollandiában dolgozott. Állandó kiállítója volt a párizsi Société des Artistes Francais szalonjának, de rendszeresen szerepelt a müncheni, berlini, londoni és természetesen budapesti tárlatokon, ahol több értékes érmet is elnyert. Azt, hogy a hazai modern festők is értékelték festészetét, mutatja meghívása olyan rangos tárlatokra, mint a Nemzeti Szalon első csoportkiállítása 1907-ben, a MIENK kiállítások 1908-1909-ben, az 1910-es nagy berlini magyar seregszemle, vagy az 1914-es velencei Biennálé, amelyen 28 művét mutathatta be.
Nyári táj, 1910-es évek eleje
Az aukción Nyári táj című festménye szerepel Perlmutter Izsáknak, amit az 1910-es évek elején festett. Korának egyik legelismertebb magyar művésze volt. Művei a világ számos nagy múzeumában helyet kaptak, sőt mai napig az állandó kiállítások szereplői. A római Museo Capitolio, a velencei Galleria d'Arte Moderna és a stockholmi Nemzeti Múzeum mellett Oslo, Nürnberg, London és Brüsszel városa vásárolta meg képeit, sőt 1926-ban az a kitüntetés érte, hogy a firenzei Uffizi is - Magyarországról Csók, Rippl, Benczúr, Szinyei Merse és László Fülöp után - festményt kért tőle legendás önarcképgyűjteménye számára. Ezen a festményén Perlmutter a napfényes plein-air problematikájában mélyül el és teremti meg saját olvasatát. Az erős napfény teremtette színviszonyokkal foglalkozik. A plein-air festésben rejlő dekoratív lehetőségeket könnyeden kihasználó művet festett. A festőnek a színhez és a fényhez fűződő viszonyát egy történettel eleveníti fel Lázár Béla: „Egy délután – beszélte egyszer Perlmutter – egy egész hosszú délután plein air-t festettem a kertben. … Elöl egy sárga folt, abból indultam ki, s ahhoz tértem vissza. … Közelebb mentem, s láttam, hogy egy sárga kendő ... Vállat vontam ... Engem csak mint színérték érdekelt.”
Felhasznált Irodalom:
Magyar Művészet (6. évfolyam, 1. szám, 1930)
Lázár Béla: Perlmutter Izsák (Ernst-Múzeum művész-könyvei III., Légrády Testvérek, 1921)
Kikiáltási ár: 1.400.000 Ft
