Lap tetejére

Aktuális aukció

75. Festmény- és műtárgyárverés

2024. május 11.

Szombat

15.00 óra

A mellékelt katalógusra kattintva is megtekintheti
az árverésre szánt tárgyakat.
Festmény- és műtárgyárverés
Soron következő aukció tételeinek listája:
232 tétel
Tételek /oldal:
Kategóriák:
RUDNAY GYULA  (1878-1957) - Eskü
21. tétel
RUDNAY GYULA (1878-1957) - Eskü
Festmények
39x49 cm, olaj, karton
jel. b. l. Rudnay és k. l. Eskü
Ho. MNG bírálat, 342/976
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
TORNYAI JÁNOS  (1869-1936) - Alföldi táj
22. tétel
TORNYAI JÁNOS (1869-1936) - Alföldi táj
Festmények
23x28 cm, olaj, falemez
jel. j. l. Tornyai
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
DINNYÉS FERENC  (1886-1958) - Tavaszi táj
23. tétel
DINNYÉS FERENC (1886-1958) - Tavaszi táj
Festmények
50x70 cm, olaj, vászon, kartonon
jel. j. l. Dinnyés F.
Kikiáltási ár: 160.000 Ft
BOZSÓ JÁNOS  (1922-1998) - Sárga ház
24. tétel
BOZSÓ JÁNOS (1922-1998) - Sárga ház
Festmények
50x60 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Bozsó J.
Kikiáltási ár: 110.000 Ft
CHIOVINI FERENC  (1899-1981) - Hóolvadás
25. tétel
CHIOVINI FERENC (1899-1981) - Hóolvadás
Festmények
60x78,5 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Chiovini
Kikiáltási ár: 180.000 Ft
CSEJTEI JOACHIM FERENC  (1882-1964) - Virágzó fák
26. tétel
CSEJTEI JOACHIM FERENC (1882-1964) - Virágzó fák
Festmények
39x49,5 cm, olaj, vászon falemezen
jel. b. l. Cs. Joachim F.
Kikiáltási ár: 190.000 Ft
NYÁRÁDY GULYÁS JENŐ  (1920-1970) - Csopaki öböl
27. tétel
NYÁRÁDY GULYÁS JENŐ (1920-1970) - Csopaki öböl
Festmények
58x78 cm, olaj, farost
jel. b. l. Ny. Gulyás
Ho. a művész saját kezű feljegyzésével.
Kikiáltási ár: 95.000 Ft
HOLBA TIVADAR  (1906-1995) - A Bodrog a Sátori hegyekkel
28. tétel
HOLBA TIVADAR (1906-1995) - A Bodrog a Sátori hegyekkel
Festmények
42x58 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Holba
Ho. a művész saját kezű feljegyzésével.
Kikiáltási ár: 44.000 Ft
PATAKY LÁSZLÓ  (1857-1912) - Itatás
29. tétel
PATAKY LÁSZLÓ (1857-1912) - Itatás
Festmények
62x112 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Pataky L.
Kikiáltási ár: 950.000 Ft
BENYOVSZKY ISTVÁN  (1898-1969) - Beszélgetők
30. tétel
BENYOVSZKY ISTVÁN (1898-1969) - Beszélgetők
Festmények
70x85 cm, olaj, vászon
jel. j. l. Benyovszky
Kikiáltási ár: 160.000 Ft
MOLNÁR-C. PÁL  (1894-1981) - Táj
31. tétel
MOLNÁR-C. PÁL (1894-1981) - Táj
Festmények
20x30 cm, olaj, karton
jel. j. l. MCP
Kikiáltási ár: 130.000 Ft
MOLNÁR-C. PÁL  (1894-1981) - Táj (Kács)
32. tétel
MOLNÁR-C. PÁL (1894-1981) - Táj (Kács)
Festmények
16x24 cm, olaj, fa
jel. j. l. MCP.
Kikiáltási ár: 95.000 Ft
HALÁSZ-HRADIL ELEMÉR  (1873-1948) - Sárga kalapos fiú
33. tétel
HALÁSZ-HRADIL ELEMÉR (1873-1948) - Sárga kalapos fiú
Festmények
60,5x45 cm, olaj, vászon, kartonon
jel. j. l. Halász-Hradil
Kikiáltási ár: 380.000 Ft
CSÓK ISTVÁN  (1865-1961) - Sokác lányok a Duna partján, 1905-1910 között
34. tétel
CSÓK ISTVÁN (1865-1961) - Sokác lányok a Duna partján, 1905-1910 között
Festmények
70x78 cm, olaj, vászon
jel. b. l. Csók I.

Kiállítva:

- M. I. É. N. K. III. kiállítása. Budapest, Nemzeti Szalon, 1910. január-február, kat.: 94.

- Az 1927. évi magyar táj- és életképkiállítás. Budapest, Műcsarnok, 1927. január-február, kat.: 124.

- Csók István jubiláris kiállítása. Budapest, Ernst Múzeum, 1935. január, kat.: 22.

- A nő a művészetben. Budapest, Műcsarnok, 1936. okt.-nov., kat.: 261.


Csók István számára az első, olyannyira áhított hivatalos elismeréseket népéletképei hozzák meg. Pályája indulásakor, 1889-ben a párizsi Szalon zsűrije dicséretben részesíti Krumplitisztítók című művét, majd két évvel később a Szénagyűjtés és az Úrvacsora arat osztatlan elismerést. A plein air festészet újszerű látásmódját alkalmazó művek témái még az otthoni, dunántúli környezetéhez kapcsolódnak. A „kereső”, Rózsa Miklós szavaival „evolucionista” alkotó a századforduló éveiben lázasan törekszik saját hangjának megtalálására. A müncheni „finom realizmus” aprólékos, túlfinomult természethűségét, tüntetően szenvedélymentes ábrázolásmódját előbb szimbolista kísérleteivel igyekszik meghaladni. Párizsban fogant frivol egyházi és történeti vásznai, a bizarr erotikus látomások azonban nem festői kifejezőeszközeikben, hanem témavilágukban nyújtanak újdonságot. Csók az itthon töltött nyarak időszakában fölfedezi a sárközi, öcsényi paraszti világot, a dél-dunántúli táj formákat tiszta színfoltokká oldó napsütését, a bácskai, baranyai délszláv sokácok gazdag, élénk színekben pompázó női viseletét. “Falura megy és eltemetkezik a magányban, hogy egyedül maradjon a napsugárral. Egész szenvedéllyel merül el a napfénytől átitatott levegő, a vibráló, ragyogó, égő, hullámzó levegőég megfigyelésében, amint teremti a színeket, változtatja, formálja, reflexekbe meríti… újra látni, újra érezni kellett megtanulnia, más színeket keverni, más palettát találni, szinte új szemet keresnie” – írja Lázár Béla a festői megújulás éveiről.
A kis baranyai, tolnai falvakban, Bodolyán, Darázsban, Mohácson és Öcsényben készült vázlatok alapján sokác népéletképek egész sorozata születik párizsi műtermében. Csókot lenyűgözi a viruló fiatalság szépsége, a hétköznapok nyugalmas békéje, a színpompás viseletek látványa, modelljei is többnyire díszes ruháikba öltözött fiatal lányok az otthoni munka vagy pihenés közben (Varró sokác nő, 1907; Alvó sokác nő, 1907), szerelmi incselkedés pillanataiban (Mézevők, 1904) vagy jeles alkalmakkor (Öcsényi keresztelő, 1902). A Sokác lányok a Duna partján menyecskéi is fiatal szépségük teljes öntudatával jelennek meg. A napfény és a vízközeli párás levegő tiszta színfoltokká oldja a látványt, a lányok ünneplője pompás színcsokrokként virul ki a Duna kék víztükre előtt. “Színessége olyan mint a réteké és a kerteké – írja a mester egy méltatója 1926-ban – Csupa virágszín. Mintha nem is ólomtubusokból nyomná ki a színeit, hanem eleven virágok vérét facsarná a palettára.” Csók több ízben is a mohácsi Duna-parton festi meg modelljeit. Képünkhöz legközelebb a háromalakos Vízhordó asszonyok Mohácson címen ismert, 1904-ben készült festmény áll. (Repr.: Farkas 1957. 20. kép)
A Sokác lányok a Duna partján tehát Csók párizsi évei alatt festett sokác témájú, a bajai vagy mohácsi Duna partján született képeinek csoportjába sorolható. Keletkezése az 1905 és 1910 közötti évekre tehető. Az alkotás vélhetően azonos azzal a művel, amelyet, a jeles műgyűjtő, Dr. Baumgarten Nándor Ferdinánd 1910-ben a Nemzeti Szalon tárlatán vásárolt meg. A festmény később szerepelt a Műcsarnok 1927-ben megrendezett magyar életkép-kiállításán és Csók 1935-ös életműtárlatán is.

Révész Emese

Felhasznált irodalom:
- Lázár Béla: Csók István (Budapest, 1921. 19.)
- Kemény Simon: Igénytelen sorok Csók Istvánról (Művészet, 1926. 66-67.)
- Farkas Zoltán: Csók István (Budapest, 1957)
Kikiáltási ár: 1.800.000 Ft
MÁRFFY ÖDÖN  (1878-1959) - Táj fával
35. tétel
MÁRFFY ÖDÖN (1878-1959) - Táj fával
Festmények
31x43 cm, akvarell, papír
jel. b. l. Márffy Ödön
Kikiáltási ár: 550.000 Ft
BENE GÉZA  (1900-1960) - Nyár-fény, 1957
36. tétel
BENE GÉZA (1900-1960) - Nyár-fény, 1957
Festmények
50x58 cm, olaj, karton
jel. b. l. Bene G és ho. Bene Géza 1957

Proveniencia: korábban a Művelődési Minisztérium tulajdonában.

Aukcionálva: Virág Judit Galéria 41. au. 88. t. (2012. okt.)
Kikiáltási ár: 380.000 Ft
ABA-NOVÁK VILMOS  (1894-1941) - Bodajki táj, 1922
37. tétel
ABA-NOVÁK VILMOS (1894-1941) - Bodajki táj, 1922
Festmények
43x58 cm, tus, papír
jel. j. l. Aba Novák 22.
Kikiáltási ár: 480.000 Ft
MUNKÁCSY MIHÁLY  (1844-1900) - Krisztus, Tanulmányrajz a Krisztus Pilátus előtt címe festményhez
38. tétel
MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900) - Krisztus, Tanulmányrajz a Krisztus Pilátus előtt címe festményhez
Festmények
20,5x18 cm, ceruza, papír
jel. j. l. Munkácsy Páris.
Kikiáltási ár: 650.000 Ft
KÁDÁR BÉLA  (1877-1956) - Akt gyümölcscsendélettel, 1920-as évek második fele
39. tétel
KÁDÁR BÉLA (1877-1956) - Akt gyümölcscsendélettel, 1920-as évek második fele
Festmények
36x28 cm, vegyestechnika, papír
jel. j. k. Kádár Béla

Aukcionálva: Kieselbach Galéria 39. au. 25. t. (2008. dec.)

Pályája:

Szegény zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot. A hat elemi után kitanulta a vasesztergályos szakmát. Húszévesen gyalogosan nekivágott Európának, megismerkedett Európa nagyvárosaival (München, Párizs), s ekkor határozta el, hogy festő lesz. 1899-ben kezdte meg képzőművészeti tanulmányait a budapesti Iparrajziskolában, 1902/03-as tanévtől pedig a Mintarajztanodában tanult Balló Endre irányítása mellett. 1904-ben Münchenben és Budapesten szabadiskolákba járt. Már 1906-tól szerepeltek rajzai, pasztelljei a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon időszakos kiállításain. 1911-ben ösztöndíjjal dolgozott a szolnoki művésztelepen. Festői pályájának kezdetét az útkeresés jellemezte, Iványi-Grünwald Béla és a neósok mellett Rippl-Rónai József enteriőr képeinek kompozíciós megoldásai és színvilága hatott munkásságára. Figyelt a budapesti nemzetközi kiállításokon megjelenő képekre is, a Nabis-csoport képei és a posztimpresszionisták festésmódja keltette fel érdeklődését. Rózsa Miklós művészeti íróval életre szóló barátságot kötött, az ő Művészházában számos kiállítási lehetőséghez és munkalehetőséghez jutott. Nemes Marcell ezerkoronás díjjal jutalmazta a Művészház Rózsa utcai palotájához készített faliképterveket. A Nyolcak eredményeit is figyelemmel kísérte, főleg a Paul Cézanne hatások irányvonalát. Az első világháború végén önálló kiállításai voltak az Ernst Múzeumban. Az aktivizmus irányvonalának fórumaival kapcsolatba kerülve az expresszionizmus hatása alá került. Expresszionista műveiből 1921-ben Scheiber Hugóval közösen volt kiállítása Bécsben. 1923 és 1924-ben már a német expresszionizmus legjelentősebb kiállítóhelyén, a berlini Der Sturm galériájában lettek kiállítva képei. Önálló bemutatkozását követően Herwarth Walden több csoportos kiállításra hívta meg, így 1928-ban az USA-ban mutatkozhatott be. Az 1930-as években hatása alá került az olasz novecento és az ennek megfelelő hazai római iskola neoklasszicista irányvonalának, klasszicizáló formajegyekkel gazdagított art deco stílusban festette figurális kompozícióit, melyekkel mind művésztársai, mind pedig a közönség körében nagy sikere volt. A második világháborúhoz közeledve a faji üldöztetés miatt neki és családjának is bujkálni kellett, felesége és mindkét fiúgyermeke a holokauszt áldozata lett. A II. világháború után korábbi stílusjegyeit ötvözte munkáiban, egyre dekoratívabb lett.
Akt gyümölcscsendélettel, 1920-as második fele
Az aukción Akt gyümölcscsendélettel című festménye szerepel, amit az 1920-as évek második felében festhetett. Kádár a szintetikus kubizmus, a Bauhaus és az art deco eredményeit is felhasználta, a húszas évek második felében alkotta meg a jelentős értéket képviselő főműveit. Bár ezeket saját korukban sokszor értetlenül fogadta a hazai kritika, 1930 után már inkább az elismerés hangja vált uralkodóvá. 1931-es, a Tamás Galériában rendezett egyéni kiállítása jelentős sikert aratott, s végre megszülettek róla az első értő kritikák is. A tárlat katalógusának szerzője a következő szavakkal vezette be a nézőket a bemutatott képek világába: „... művészetében úgy jelentkezik a valóság, mint a mesékben vagy az álmokban. Átköltve, átszellemítve, megszabadulva a testiség minden materiális attributumától. Anyagtalanul, tisztán formai életet élve. S még ezek a formák sem ábrázolják, csupán jelzik a valóságot, a kiemelés és elhagyás karakterizáló, expresszív erejével. Néhol éles, csengő hangsúllyal ugranak elő, másutt elhalkulnak s szinte észrevétlenül vesznek bele az alap-tónus gyöngyszürke, selymes felületébe. Elpendülnek, mint a húrtól elszakadó dallam, amely a végtelen csendben talál teljes megnyugvást. A valóságtól messze elvonatkoztatott művészet ez, önálló képi tartalmú és jelentőségű, egyedül a képszerűség követelményeihez igazodó. Mégsem annyira elvont, hogy hiányoznék belőle az értelem gyors és világos áttekintését biztosító, valóságelemekkel segítő emlék-kép. Álomban ilyen tiszta és sejtelmes csak a valóság...
(...) Kádár delikát színekben, rafinált formákban, de főként változó ritmus-játékban bujálkodó piktúrája mély rokonságot tart a zenével. Szordínós lilái, zöldjei és rózsaszínei tüzes pirosokkal, dallamos fehérekkel és harsány kékekkel kötődnek különös, lágy színakkordokba, míg elmosódó plaszticitása valami reliefszerű, halk szólam-vezetésre emlékeztet.”

Felhasznált Irodalom:
-Gergely Mariann: Kádár Béla (Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002)
Kikiáltási ár: 1.400.000 Ft
CSERNUS TIBOR  (1927-2007) - Repülőgépek
40. tétel
CSERNUS TIBOR (1927-2007) - Repülőgépek
Festmények
22,5x32 cm, olaj, fotópapír
jel. j. l. Csernus
Kikiáltási ár: 950.000 Ft
232 tétel
Tételek /oldal:
Kategóriák:
© 2015 - 2024 Villás Galéria Villás Galéria - Minden jog fenntartva Adatvédelmi tájékoztató
x x x