50. tétel
FESZTY ÁRPÁD (1856-1914) - Tanulmány a Krisztus sírbatétele című festményhez
Festmények
33,5x35 cm, olaj, karton
jel. j. l. Feszty Árpád
Triptichon tanulmány
Élete:
Feszty Árpád egyike volt a 19. századi historizáló akadémizmus legünnepeltebb festőinek, melyet állami és királyi megrendelésre készült munkáinak sokasága is bizonyít. A kor meghatározó - müncheni és bécsi - képzőművészeti akadémiáin való tanulmányok mellett Mészöly Géza műhelyében sajátítja el magas fokon a festészet tudományát. Remek kompozíciós készsége, bravúros ecsetkezelése és nagyfokú beleérzőképessége eredményezi, hogy táblaképek sokasága mellett a Magyar Királyi Operaházba, a Szent István Bazilikába, majd a századfordulón a Budavári palotába is rendelnek tőle alkotásokat. Méltán leghíresebb munkái A magyarok bejövetele körkép, mely közel 1800 négyzetméterével a legnagyobb méretű magyar festészeti alkotás. A kommunizmus idején szándékosan feledésre ítélt művész újrafelfedezését bizonyítja az elmúlt évtizedben róla megjelent számos publikáció, egy Feszty Árpád teljes életművét bemutató 2020-as könyv, illetve a 2023-ban Ópusztaszeren rendezett nagy Feszty-kiállítás is. Vallásos tárgyú képei és a Triptichon
Feszty Árpád első nagy sikere vallásos tárgyú képei közül az 1881-ben bemutatott Golgota, mely a megfeszített Krisztust ábrázolja a Koponyák hegyén. Később megfesti a Lejövetel a Golgotáról című képét, majd 1889-ben országos elismertségre tesz szert a Sirató asszonyok Krisztus sírjánál elnevezésű művével, mellyel elnyeri az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat aranyérmét és Ferenc József tetszését, aki megvásárolja királyi gyűjteménye számára az alkotást, melyről számtalan reprodukció is készül. Feszty ezen 3 vallásos tárgyú festményének a témáját az 1896-os millennium után újra feldolgozza és egy 3 x 14 méteres hármasképpé alakítja, melyet Krisztus temetése vagy Triptichon néven emlegetünk. Ez a mű Munkácsy Trilógiája nyomán született hasonló művészi kvalitással és igényességgel, így Fesztyt Munkácsy művészi örökösének és életműve folytatójának nevezték. A Triptichon a századforduló egyik legtöbbre tartott festménye volt és a körkép mellett Feszty életének főműve, így a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg és Aradon a Kultúrpalotában helyezte el. A II. világháború után a Romániában maradt művet ideológiai okok miatt letakarták, majd pincébe száműzték, ahol 60 évig feküdt feltekerve. Restaurálása, 2022-es újbóli kiállítása az aradi Kultúrpalotában az elmúlt évek művészettörténeti szenzációja volt.
Tanulmány a Triptichonhoz:
Az aukcióra kerülő Feszty-kép a Triptichon középső táblájához készült tanulmány, mely Krisztus holttestének Golgotáról való levitelét ábrázolja és egyben a hármaskép legnagyobb és leglátványosabb részlete. A Krisztus holttestét hordozó négy férfi közül az elöl jobbra lévő, fején fehér kendőt viselő alak látható a tárgyalt képen. Feszty főműveihez számos különálló alkotásként is felfogható, aprólékos és precíz vázlatot és tanulmányt készített. Így volt ez a Triptichon esetében is, melyhez 1898 és 1900 között 44 darabot remekelt, melyek a hármaskép 1902-es budapesti bemutatója során kiállításra és eladásra is kerültek összesen 3665 korona értékben. Ezek közé tartozhat ez az alkotás is, tehát egy ritkaság, ugyanis a 44 vázlatból alig néhány meglétéről van tudomásunk – a Magyar Nemzeti Galéria is csupán 3 darabot őriz. Így mindenképp egy különleges és Feszty életművének egyik legfontosabb alkotásához készült képet tudhat magáénak ezen tanulmány leendő tulajdonosa.
Görbe Márk művészettörténész, Feszty Árpád monográfusa
Felhasznált irodalom:
- Feszty Masa, Ijjas Antal: Feszty Árpád élete és művészete (Múzeumi Ismeretterjesztő Központ Propaganda Osztálya, Budapest, 1966)
- Jankó András (szerk.): Az aradi Kultúrpalota kincse: Feszty Árpád Triptichonja (Arad, 2016)
- Görbe Márk: Feszty Árpád (Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Nonprofit, Ópusztaszer, 2020)
Kiállítva: Feszty Árpád Triptichonjának kiállítása, Műcsarnok, Budapest, 1902)
Kikiáltási ár: 280.000 Ft
