34. tétel
KÁDÁR BÉLA (1877-1956) - Virág és gyümölcs
Festmények
68,5x48 cm, gouache, papír
jel. j. l. Kádár Béla
Szegény zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot. A hat elemi után kitanulta a vasesztergályos szakmát. Húszévesen gyalogosan nekivágott Európának, megismerkedett Európa nagy városaival (München, Párizs), s ekkor határozta el, hogy festő lesz. 1899-ben kezdte meg képzőművészeti tanulmányait a budapesti Iparrajziskolában, az 1902/03-as tanévtől a Mintarajztanodában tanult Balló Ede irányítása mellett. 1904-ben Münchenben és Budapesten szabadiskolákba járt. Már 1906-tól szerepeltek rajzai, pasztelljei a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon időszakos kiállításain. 1911-ben ösztöndíjjal dolgozott a szolnoki művésztelepen. Festői pályájának kezdetét az útkeresés jellemezte, Iványi Grünwald Béla és a neósok mellett Rippl-Rónai József enteriőr képeinek kompozíciós megoldásai és színvilága hatott munkásságára. Figyelt a budapesti nemzetközi kiállításokon megjelenő képekre is, a Nabis-csoport képei és a posztimpresszionisták festésmódja keltette fel érdeklődését. Rózsa Miklós művészeti íróval életre szóló barátságot kötött, az ő Művészházában számos kiállítási lehetőséghez és munkalehetőséghez jutott. Nemes Marcell ezerkoronás díjjal jutalmazta a Művészház Rózsa utcai palotájához készített faliképterveket. A Nyolcak eredményeit is figyelemmel kísérte, főleg a Paul Cézanne hatások irányvonalát. Az első világháború végén önálló kiállításai voltak az Ernst Múzeumban. Az aktivizmus irányvonalának fórumaival kapcsolatba kerülve az expresszionizmus hatása alá került. Expresszionista műveivel 1921-ben Scheiber Hugóval közösen volt kiállítása Bécsben. 1923-ban és 1924-ben már a német expresszionizmus legjelentősebb kiállítóhelyén, a berlini Der Sturm galériájában állították ki a képeit. Önálló bemutatkozását követően Herwarth Walden több csoportos kiállításra hívta meg, így 1928-ban az USA-ban mutatkozhatott be. Az 1930-as években hatása alá került az olasz novecento és az ennek megfelelő hazai római iskola neoklasszicista irányvonalának, klasszicizáló formajegyekkel gazdagított art deco stílusban festette figurális kompozícióit, melyekkel mind művésztársai, mind pedig a közönség körében nagy sikere volt. A második világháborúhoz közeledve a faji üldöztetés miatt neki és családjának is bujkálni kellett, felesége és mindkét fiúgyermeke a holokauszt áldozata lett. A II. világháború után korábbi stílusjegyeit ötvözte munkáiban, egyre dekoratívabb lett.
Virág és gyümölcs
Az aukción Virág és gyümölcs című festménye szerepel. Kádár a szintetikus kubizmus, a Bauhaus és az art deco eredményeit is felhasználta, a húszas évek második felében alkotta meg a jelentős értéket képviselő főműveit. Bár ezeket saját korukban sokszor értetlenül fogadta a hazai kritika, 1930 után már inkább az elismerés hangja vált uralkodóvá. 1931-es, a Tamás Galériában rendezett egyéni kiállítása jelentős sikert aratott, s végre megszülettek róla az első értő kritikák is. A tárlat katalógusának szerzője a következő szavakkal vezette be a nézőket a bemutatott képek világába: „... művészetében úgy jelentkezik a valóság, mint a mesékben vagy az álmokban. Átköltve, átszellemítve, megszabadulva a testiség minden materiális attributumától. Anyagtalanul, tisztán formai életet élve. S még ezek a formák sem ábrázolják, csupán jelzik a valóságot, a kiemelés és elhagyás karakterizáló, expresszív erejével. Néhol éles, csengő hangsúllyal ugranak elő, másutt elhalkulnak s szinte észrevétlenül vesznek bele az alap-tónus gyöngyszürke, selymes felületébe. Elpendülnek, mint a húrtól elszakadó dallam, amely a végtelen csendben talál teljes megnyugvást. A valóságtól messze elvonatkoztatott művészet ez, önálló képi tartalmú és jelentőségű, egyedül a képszerűség követelményeihez igazodó. Mégsem annyira elvont, hogy hiányoznék belőle az értelem gyors és világos áttekintését biztosító, valóságelemekkel segítő emlék-kép. Álomban ilyen tiszta és sejtelmes csak a valóság...
(...) Kádár delikát színekben, rafinált formákban, de főként változó ritmus-játékban bujálkodó piktúrája mély rokonságot tart a zenével. Szordínós lilái, zöldjei és rózsaszínei tüzes pirosokkal, dallamos fehérekkel és harsány kékekkel kötődnek különös, lágy színakkordokba, míg elmosódó plaszticitása valami reliefszerű, halk szólam-vezetésre emlékeztet.”
Felhasznált irodalom:
- Gergely Mariann: Kádár Béla (Mű-Terem Galéria, Budapest, 2002)
Kikiáltási ár: 2.800.000 Ft
