146. tétel
EGRY JÓZSEF (1883-1951) - Merengő, 1930-as évek második fele
Festmények
61x43 cm, olajpasztell, papír
jel. j. l. Egry József Fonyód
Aukcionálva: Kieselbach Galéria 33. au. 190. t. (2006. dec.)
“Aki belép a természetbe, az elveszti testi valóját”. (Egry József)
A balatoni fénycsodát szemlélő emberi alak. Ez Egry József életművének az örök tárgya, témája és lényege. Kassák Lajos, aki a huszadik század közepi magyar avantgárd generátoraként korszakosat alkotott, 1942-ben interjú-kötetet adott ki, melyben Egryvel folytatott beszélgetését is rögzítette. A művész itt árulta el, hogyan és miképp avatott belőle igazi művészt a Balaton, ez a kimeríthetetlen gazdagságú, minden pillanatban új és új látványgyönyörrel kecsegtető víztömeg és a fölé boruló levegőég együttese. "Életem legnagyobb élménye volt az az éjszaka, mikor a halászokkal először kimentem a vízre. Semmi mást nem láttam, csak a gyönyörű csillagos eget és a tükröződő vizet, a ladik könnyen ringott velünk s valami remegő pára összekötötte körülöttem az eget és a vizet s ekkor úgy éreztem, hogy valahol a végtelenség közepében vagyok s ennek az éjszakának az átélése újra kezembe adta az ecsetet. Nem érdekeltek többé az impresszionisztikus természetmegfigyelések, nem akartam 'kivágásokat' csinálni. Szinte tárgytalan volt az inspiráció, ami hevített, képeimből kimaradtak a záró vonalak, a színeim lebegőkké lettek s arra törekedtem, hogy a mindenséghez való viszonyomat fejezzem ki általuk."
Egry hosszú éveket töltött a Balaton napszakonként, de olykor pillanatonként is változó, különleges és egyedi világának megfigyelésével. Minden időben kint volt és figyelt, télen és nyáron, a legdermesztőbb fagyban és a legnagyobb hőségben is fürkészve, hogy megragadja azt a motívumot, a víz és a levegő együttesének ritka rezdülését, mely következő festményének vagy grafikájának a kiindulásául szolgálhatott. "A Balaton azoknak a festőknek, akik nem a belső értékével foglalkoznak, csak a külső tetszetős banalitását adja. A Balaton szórja, pazarolja a tetszetős romantikáját. Az igazi értékét azonban még azoknak is ritkán mutatja meg, akiket ez az oldala is érdekel." – írta egyik levelében, rámutatva, hogy a természet alapos tanulmányozása nélkül nem lehetséges valódi mű-alkotás.
"Utoljára Tomaj és Badacsony között találkoztam vele a Balaton-partján. Nem volt nála semmiféle festőszerszám, még egy vázlatfüzet sem. Csak állt ott szinte megdermedten, tágra nyílt szemmel, révületben, mint aki magába akarja fogadni ezt az egész tengernyi vizet. Abban a pillanatban két felhő között bukott ki, nem maga a nap, csak egy sugárkévéje. A víznek és az egész valóságnak olyan fantasztikus szikrázásával, mintha Egry valamelyik tóparti képét idézné. Mivel annyira elmerült ebben a látványban, hogy közeledésemet nem vette észre, pár lépésnyire tőle megálltam, és nem szóltam hozzá. Magam is némán és meghatottan álltam. Meghatott szemlélője voltam ennek a valószínűtlen színjátéknak." – írta a művésszel való utolsó találkozásáról Bálint Lajos a kiváló színházi és képzőművészeti kritikus, 1973-as Ecset és véső című kötetében. Akik valaha akár csak pár napot is eltöltöttek a Balatonnál, azoknak közös és meghatározó élménye a „magyar tenger” különleges atmoszférája, fényviszonyainak minden év- és napszakban állandó változással gyönyörködtető, varázsos hangulata. Egry József 1916-ban ismerkedett meg ezzel a csodával, hogy ettől kezdve a Balaton élete végéig a bűvkörében tartsa.
A most aukcióra kerülő remekművén, Egry a fonyódi oldalról a túlparton csúcsosodó Gulács hegyét szemelte ki nyugvópontnak. A Keresztury Dezső által a magyar Fudzsinak nevezett, csaknem négyszáz méterre magasodó hegy jellegzetes formája, nem hagy kételyt a látvány pontos meghatározásánál. Egry 1930-as itáliai körútja során számos gyönyörűséggel találkozott, de naplójegyzeteiben mégis így vallott ezzel a kapcsolatban: "Valahogy a Balatonnal úgy vagyok, mint az a balatongyenesi polgár, aki a múlt háborúban Szicíliában volt hadifogoly. Mikor a Balatonparton beszélgettem vele, mondtam neki: na, ugye szép volt az a tenger ott? Hát bizony szép lett volna, csak ne járt volna mindég a Balaton a fejembe. Egyszóval akármerre jártam, öntudatlanul is az itthoni világunkhoz mértem, vonzódtam..."
Rum Attila
Kikiáltási ár: 4.800.000 Ft
